Az exobolygókat öt jól elkülöníthető kategóriákba sorolhatjuk méretük szerint:
– Gáz óriások (Gas giants)
- nagyobb, mint 15 föld sugarú bolygók
- ha a gáz óriás tömege nagyobb 13 Jupiter-tömegnél, akkor barna törpéről (csillagszerű objektum) beszélünk.
- Ezeket a planétákat a legkönnyebb megtalálni a nagy sugaruk és tömegük miatt.
– Szuper Jupiterek (Super Jupiter – Hot Jupiter)
- 6 és 15 föld sugarú közötti bolygók
- Jupiterhez hasonló méretűek
– Neptunian bolygók (Neptunian planets – Hot Neptun)
- 2 és 6 föld sugarú közötti bolygók
- Gáz bolygók, Jupiternél kisebbek
– Szuperföldek (Super-Earths)
- 1.25 és 2 föld sugarú közötti bolygók
- lehetnek sziklás és gáz bolygók egyaránt
– Földszerű bolygók (Terrestrial planets)
- < 1.25 R (a föld sugaránál 1. 25-nél nem nagyobbak)
- a leginkább föld szerű bolygók
- sziklás és nem gáz összetételűek
A csillagok kialakulása után protoplanetáris sávok alakulnak ki a csillag körül, ezekből a sávokból (por, gáz) állnak össze később a bolygók. Feltételezhetjük, hogy minden csillag körül keletkeznek bolygók! Sőt léteznek olyan bolygók is amelyeknek nincs központi csillaguk, őket Planemóknak hívjuk.
2740 bolygó méretének összehasonlítása (amelyek összesen 2036 csillag körül keringenek) – 2013 Január 7-i állapot szerint.
Bolygók összetételük szerint:
– Tiszta Vas bolygók
– Szilikát bolygók
– Karbon bolygók
– Tiszta Víz bolygók
– Tiszta Karbon-monoxid bolygók
– Tiszta Hidrogén bolygók
Egy szuper-föld (Kepler-10b) összehasonlítása a földdel.
További linkek: